Domald Trump elnökségét sokan az elmebeteg amerikai társadalom győzelmének tekintik, még többen pedig a józanság diadalát, a polkorrektség korszakának végét. Trump kapcsán óhatatlanul előkerül Hitler is, de a konzervatív jelölt győzelme egészen más történelmi korszakot idéz.

A trumpi győzelem minden szempontból beleillik abba történelmi korszakba, amiben élünk. Az okokról és azok következményeiről sokáig fognak vitatkozni a történészek.

A legegyszerűbb magyarázat a választók elhülyülése és a populizmus egyszerű, jól befogadható retorikája lehet. Azonban ennél régebbi folyamatról van szó és teljes más választói motivációról lehet szó.

A konzervativizmus és a jobboldal általában akkor tud hatalomra kerülni, ha az emberek félnek és olyan értékrendben látják a biztonságos megoldást, ami nem kockáztat. Nem fektet be, nem rizikózik meg semmit, pusztán a rossz dolgok elmúlását tekint céljának. A régen minden jobb volt („make america great again”) pontosan azt fejezi ki, hogy valami nem jó, valami elromlott.

Szokás ilyenkor az éppen aktuális kormányt és az aktuális rendszert szidni és gyakran ez igaz is. A négyéves ciklus sok esetben semmire se elég, az építkezést gyakran bontással kezdődik, ami az első ciklus éveire alaposan rányomja a bélyegét.

A mostani egymással látszólag tökéletes összhangban álló események azonban azt bizonyítják, hogy nem a nemzeti kormányok munkájával van gond. Egészen pontosan ők annyiban hibáznak, hogy nem ismerik fel a jelenséget.

Klímaváltozás, digitalizáció

A bevezetőben említett világháborús korszak nem Hitlerrel és még csak nem is az osztrák trónörökös meggyilkolásával kezdődött. A folyamat a kor társadalmi berendezkedésének átrendeződésével indult. A feudális rendszer átalakulása majd megszűnése az elszegényedett paraszti rétegből hamarosan kitermelte a munkásosztályt ami nélkül az ipari forradalom lehetetlen lett volna. Az ipari forradalom pedig megteremtette a kapitalizmust.

Korunkban hasonlóan mély, gyors és drasztikus társadalmi átrendeződés zajlik. Az még nem ismert, hogy ez a társadalmi átrendeződés milyen új osztályokat hoznak létre a társadalomban mér meglévő, felső, közép és alsó osztályok mellett vagy azokon belül.

A digitális forradalom végképp reménytelenné teszi a munkásosztály amúgy se fényes jövőképét. A képzetlen, tanulásra alkalmatlan vagy tanulásra esélytelen emberek számára a digitalizáció tökéletesen értelmezhetetlen, nem egy esetben még a kifejezéssel sem találkoztak.

Találkoztak viszont a múltból jól ismert fogalmakkal és azok a mindennapokban is megjelentek. Munkanélküliség, kizsákmányolás, jelentéktelenség. Mind-mind olyan negatív életérzést kiváltó jelenség, melyek ellen képtelen védekezni ez a társadalmi réteg.

Ha nem lenne elég a gépesítés és a munka lehetőségek rohamos csökkenése, az emberiség egy természeti jelenséggel is küzd. A klímaváltozás bolygónk több, korábban lakható területét teszi élhetetlenné. Nincs tapasztalatunk ezzel a jelenséggel, gyakorlati tudásunk nincs a megoldására. Van azonban nagyon is gyakorlati hatása. A lakhatatlanná váló területekről nagy mennyiségű ember menekül az élhető területekre. Mivel ez a mozgás több ezer kilométer is lehet, a kulturális különbségek okozta feszültség tovább rontja a helyzetet és amíg a tehetősebb réteg gond nélkül képes beilleszkedni, saját élettér vásárlásával, addig az alsóbb osztálybeli, képzetlen munkaerő egy amúgy is kiélezett szituációban próbál a munkáért versenyezni. Ami amúgy egyre kevésbé létezik és ha létezik is, az egyszerű betanított munkánál bonyolultabb, képzettséget igényel.

Tökéletes kilátástalanság

Ebbe a teljes reménytelenségbe érkezett meg az ISIS, Orbán Viktor, Nigel Farrel, Donald Trump. A névsorban semmi közös nincs. Az egyetlen hasonlóság a vezetésre váró néptömegek sikeres megszólítása, olyan ígéretekkel, amik a valóság alakulása amiatt, lehetetlen.

Nem lesz munka alapú társadalom, Allah nem fogja támogatni az iszlám erőszakos terjesztést, se az Egyesült Királyság se Amerika nem lesz olyan mint régen.

Összehasonlításképpen a munkára tett ígéretek megfelelnek annak, mintha a gőzgépek korában valaki az ígérte volna, hogy négy év alatt visszaállítja a lovak méltóságát és minden gőzgépet beolvaszt kapának. Voltak ilyen mozgalmak, de a történelem nem őket igazolta.

Gipsz Jakab: ezért nem kapsz tőlem munkát – 2016 verzió

„Azért nem kapsz munkát, mert nincs és nem is lesz. De te ezt nem fogod megérteni, mert nem akarod se megérteni, se elfogadni.„

Magyarországon még súlyosabb a helyzet mint Amerikában. Alig álltunk ki a szocializmus nevű förmedvény sodrából, máris azzal kell szembesülnünk, hogy a világ egyetlen, ez idáig sikeresnek mondható társadalmi berendezkedése, a kapitalizmus az életéért küzd.

A kapitalizmus alapja a termelés és a fogyasztás. Minél többet fogyasztunk, annál többet kereshetünk és fordítva, azaz a termelés (munka) mindennek az alapja. A kapitalizmus azonban nem számolt annak a lehetőségével, hogy az emberi munka mennyisége olyan minimálisra csökkenhet, hogy megszakad a lánc és a töke korforgásából kiesik a munkás.

Jobboldal, baloldal, célnélküli jövő

Az eddigi problémákat a múlt tapasztalata alapján megoldani próbáló klasszikus jobb és baloldali eszmékre építő pártok nem találnak és nem is fognak találni megoldást se a klímaváltozásra se a digitalizáció hatásaira.

A baloldal munkás rétege a robotok és a mesterséges intelligencia lesz, amiknek aligha lesz szükségük politikai érdekképviseletre. A digitalizáció alapvetően két részre szakítja az emberiséget és az az emberiséget alkotó „mikroközösségeket” a nemzetállamok társadalmait.

Sikeres eszközhasználók és eszközhasználatra képtelen emberek csoportjaira. A múltból jól ismerjük ezt a fajta megosztást, sajnálatos módon a fegyverek kapcsán, háborúkban láttuk annak hatását, mi történik akkor, ha egy fejlettebb eszközt használó csoport kerül szembe egy fejletlenebb eszközt használóval.

A digitalizáció hasonló, remélhetőleg nem ilyen éles konfliktusokban mutatja meg hatását.

Az internet igazi kábítószere: valótlan információ

Az eszközt használatra amúgy nyitott, de az eszközt nem értő emberek borzasztó csapdába kerültek. Olyan információkat dolgoznak fel hitelesként, ami jobb esetben pusztán trollkodás, rosszabb esetben pedig célzott, átverési céllal elhelyezett tartalmak.

A rég múltban is találunk ilyen jelenséget. Ha lenyeled a rágógumit akkor összeragadnak a beleid, ha megeszed egy állat testrészét akkor megkapod a képességét. A hiszékenység és a tanulatlanság olyan gyilkos kombinációt alkot, aminek köszönhetően egyre fogékonyabbá válnák a kiszolgáltatott helyzetben lévők. Az egyre extrémebb hazugságok mellett pedig az olyan apróbb hazugságok, mint a múlt sikeres vissza hozatala már észre se vehetőek.

Mi a megoldás?

A múltban a háború volt minden olyan társadalmi feszültség megoldása, amire nem találat más megoldást a társadalom vezetője, vezetősége. Ez a technológia fejlődésével forradalmak formájában jelent meg újra az emberiség történelmében.

Napjainkban kutatóintézetek ezrei keresik a választ, hogyan lehet megoldani az előttünk álló problémákat.

Ez idáig nem született megoldás.

Egy dolog azonban bizonyosak lehetünk, a populizmus utolsó kártyáit játssza ki, a digitalizáció egy tudatosabb társadalmat fog elhozni, ahol konkrét tervekről fognak szavazni az arra jogosultak és nem teljesíthetetlen vágyálmokról.

Ajánlott poszt: Lázár János miniszterelnök első munkanapja